Volt már szó a vésztartalék fontosságáról (ha esetleg vetnél rá egy pillantást, itt megteheted - köszönet a majd' 13 ezer olvasónak!), a miértekről és a mennyiről is.

De mivel egyszerűen képtelenség túl sokat beszélni róla, és különben is írhatnékom van így vasárnap ebéd után, gondoltam, itt a ragyogó alkalom, hogy megbeszéljünk néhány tippet és példát a hogyan kínzó kérdésére is.(dobpergés, izgalom, inkább ülve olvass tovább! Pl. így:)

• Nyiss egy elkülönített számlát/alzsebet/beszélj Anyukáddal és add oda neki

Havi kis pénzmagodat – majd, a terveink szerint szép kövér, biztonságot nyújtó teljes vésztartalékot is – könyörgöm, valamilyen formában elkülönítve tartsd (de természetesen likvid formában). Legyen az akár  virtuálisan szeparált (erre a legtöbb mezei folyószámla kínál lehetőséget valamilyen alzseb, célbetét stb.  formájában) akár fizikailag külön kezelt (például egy ismerősöm úgy mászik éppen ki a hitelkártya hiteléből, hogy havi 25,000 forintot készpénzben odaad egy barátnőjének).

Ha hülyeségnek tűnik, de működik… akkor nem hülyeség. Csinálni kell és kész. Valahogy így érzek az összeg nagyságával kapcsolatban is. Lehet okoskodni, hogy havi X-nél kisebb összeggel nem érdemes foglalkozni sem, én ennél liberálisabb vagyok a témában és úgy gondolom: a lényeg a hozzáállás. Ha pedig valaki csak 5,000 forintot tud havonta félretenni, aminek ezer oka lehet, akkor annyit tegyen. Az pontosan 5,000-rel több, mint azé, aki #yolo és carpe diem és fizetésről fizetésre él, PEDIG nincs olyan szorult helyzetben, ami ezt indokolná.

• Automatizálj!!

Első dolgod legyen egy automatikus havi átutalás beállítása. (Ha mutika segít, akkor neki. Ha barátnak adod oda kp-ban, akkor legyen egy szent dátum, amihez ragaszkodtok. Pl. minden hó 5.) Ha nincs szem előtt, sokkal kisebb az esély, hogy elköltöd. Minél kevesebbet kell vele foglalkozni, annál jobb, eggyel kevesebb döntést kell a hónapban meghozni, és miért is ne minimalizálnánk a kísértést, ha lehet.

• Emeld a tétet!

Ezt a mondatot még ezerszer le fogom írni: a pénzügyi fittséghez vezető út maratoni táv és nem sprint. Ha, teszem azt, 30 éves vagy, egy egész jó kis állással és keresel valamelyik multinál 400,000 forintot (nettó 266K), de eddig egész pontosan nulla forint megtakarítást tudsz felmutatni, ne egy hónap alatt akard a tervezett vésztartalékod felét félretenni. Mert fájni fog. Fájni fog, és két hónap alatt úgy elmegy az egésztől a kedved, ahogy van, mintha csak léböjtkúrával akartál volna 20 kg túlsúlytól megszabadulni. Két hónap alatt.

Szóval: fokozatosság és kitartás. :) Kezdj például a nettó béred 5%-ával. Következő hónapban meglátod, hogy nemcsak túlélted, de jóllakott óvodás életérzéssel tölt el, hogy… elkezdted (még akkor is, ha azzal a 13ezer forinttal éppenséggel nem leszel (még) sokkal előrébb egy tényleges krízis esetén. Ez ne vegye el a kedved. Maraton, nem sprint).

Vagy kezdj a 10%-ával és havonta próbáld meg 1-1%-kal emelni. Vagy két hónapig –légy vad-, próbálj meg 20%-ot, és máris van egy szemmel látható összeged, amit utána 5%-okkal gyarapíthatsz. Persze itt is, mint mindenhol, az önismeret lesz a segítségedre, de legtöbbünknél a terhelés folyamatos és fokozatos emelése lesz célravezető. 

A lényeg: legyen egy kézzel fogható, konkrét terved, határidővel, (pl. fél év alatt félretenni a 3 havi költségeimmel egyező nagyságú vésztartalékot), részcélokra lebontva (pl. a nettó fizetésem 8%-át teszem félre a következő 2 hónapban). És a végén… légy büszke magadra. :)

Nem sprint, maraton.

Ha bármilyen észrevételed vagy kérdésed lenne, írj a hellokarrierista@gmail.com email címre vagy hagyj komment alább :) Ha tetszik a blog, kérlek nyomj egy like-ot a Facebook oldalára is!